Tisztelt Levélíró! Az onkológiai protokollok egyformák. De a protokol nem az emlőrákkezelés szabályait jelenti, hanem az emlőrák stádiumbeosztásától függ, - valamint konkrét elhelyezkedésétől és szövettanától, a hormonreceptoroktól - s ezt korrigálják a beteg korával, általános állapotával és kísérő betegségeivel / azaz az általános kezelési tervet személyre szablyák/ Ezután hozzák meg a döntést, hogy a beteget az ő egyéni besorolása szerint mivel, hogy, mennyi ideig kezelik. És ettől függ nyomonkövetése is.Valóban emlőrák esetén a csontáttétek megjelenésének a kockázata relatíve magas. Az ezzel foglalkozó tankönyv 6-8 havonta javasol röntgent. Végezhető csontscintigrafia, ha gyanús helyet látnak, akkor erről a területről CT, bár jobb az MRI. Tumormarkereket is néznek. De a csontmetasztázis esetében a csont turnover markereit kell vizsgálni, s ezek: szérum alkalikus foszfatáz /ALP/ és kollegén fragmentumok megjelenése. Nagyon fontos a szérum kálcium és kreatinin aránya, a vizelet hidroxiprilon és kreatinin aránya és kollegén degradációs termékek megjelenése a vizeletben, a BSP színt. Csontmetasztázisra utal a szerumban ACTP, CTX, TRAP megjelenése, a vizeletben kálcium hidroxiprolin, Pyr, D-Pyr, NTX, CTX kimutathatósága. A legegyszerűbb és legmegbízhatóbb módszer a kálciumszínt mérése azért, mert a csontmetasztázis megjelenésekor a kálciumszínt megnő = hypercalcaemia mutatható ki, s emellett a parathyroid hormon-related protein színtje emelkedik. Ezért emlőtumoros betegnél a szérum kálciumszíntjét kell figyelni, mert az nagyon hamar, mikrometasztázisok esetén is jelzi azt, hogy keresni kell a csontáttétet. S ekkor kerül sor további, speciális képalkotó vizsgálatokra. Ezért adható a betegnek bisfoszfonat, amelytől azt várjuk, hogy a csontáttétek jelentkezésének a gyakoriságát csökkenti. Tehát az emlőrákot sem lehet egséges kórképnek tekinteni, mint ahogy más daganatokat sem, hanem a fogalom csak azt jelenti, hogy a primer tumor az emlőben volt. A beteg sorsa, prognózisa sok egyéb összetevőtől függ és a prognosztikai faktoroktól. Az operált és a kezelt betegeket bizonyos rendszer szerint ellenőrzik. Annyit tudunk, hogy a kiújulások 75%-a az első két évben jelentkezik, 95%-uk az első öt évben.Ennek ismeretében az első két évben sűrűbben végeznek ellenőrzést. Azaz 3 havonta megkérdezik a beteg panaszát és megnézik az emlőket és a nyirokcsomókat / tapintással/ Évente kell mellkasröntgent és mammográfiát, valamint nőgyógyászati vizsgálatot végezni. Nagyon sokan kutatják azt a területet, hogy érdemes-e tünetmentes betegeket áttét irányában időszakonként szűrni. Azaz érdemes-e sciintigráfiát, hasi UH-t évente végezni. Általános vélemény szerint néhány betegnél 3-6 hónappal a tünetek megjelenése előtt ki lehet szűrni egy-egy áttétet, de még az ennyi idővel korábban megkezdett kemoterápia és hormonterápia sem tudja meghosszabbítani a beteg életét.Ezért világszerte az a vélemény, hogy nem kell csontizotopot és MRI-t megadott időközönként rutinszerűen végezni. Viszont a vér kálciumszíntjét ellenőrizni érdemes. A követés során olyan területekre kell koncentrálni, ahol a korai felismeréssel segíteni tud az orvos. Ilyenek: emlőrecidiva, ellenoldali emlőrák korai felismerése, szoliter tüdőáttét, nőgyógyászati rák, vastagbélrák. Próbáltam szakkönyvekből összefoglalni Önnek kérdésére a választ. Remélem, kiderül belőle, hogy ez egy nagyon összetett, komplex terület. A protokoll a kezelésre vonatkozik, és az utánkövetésre javaslatok vannak, amelyek többé-kevésbé egységesek. Én olyan fórumokat nem ismerek, ahol szakemberek az évenkénti csontizotópot kötelezően előírnák, viszont az általam felsorolt vizsgálatokat / vér, vizelet, tüdőröntgen, nőgyógyászat és tapintási lelet/ rutinszerűen kell végezni az első kétévben 3 havonta, ezután ritkábban.= félévente. Bízom abban, hogy aggódalmát sikerült annyira eloszlatnom, hogy elhiszi, nem kell évente csontizotóp vizsgálatra mennie Édesanyjának. Tisztelettel
Dr. Gerencsér Emőke