• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

  • egynapos sebészet
    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

Mi történt 2018-ban az egészségügyben? – 4. rész

Egészségpolitika 2018.12.31 Forrás: Weborvos Szerző:
Mi történt 2018-ban az egészségügyben? – 4. rész

Új államtitkárt, új helyetteseket, konszolidációt, törvény- és rendeletalkotási dömpinget hozott az utolsó negyedév.

Új ágazati vezetőket kapott az egészségügy, felerősödött a magán- és közfinanaszírozott egészségügyről folyó polémia. Állandósultak a munkaerőhiánnyal kapcsolatos hírek, illetve a pénzügyi kérdések. Lezajlott az adósságrendezés sok kérdőjellel, idén is volt kasszasöprés, s az év végéhez közeledve számos, meghatározóan fontos egészségügyi jogszabály született.

 

Október: új államtitkár az egészségügy élén
Október 1-jétől vált hatályossá a kórházi fertőzések visszaszorítását célzó EMMI-rendelet. Másnap (a sok folyosói pletykát megerősítve) Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár lemondott (s szintén ekkor  mondott le a Honvédkórház orvosigazgatója, Tamás Róbert). Hogy végképp megromlott a humánminiszter és államtitkára közötti viszony, azt jelzi, hogy azonnali hatállyal mennie kellett Nagy Anikónak, akit kényszerszabadságra küldött Kásler Miklós. A helyettes államtitkárok cseréje is megkezdődött: Fábián Károlyt az Emmi egészségügyi fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárává nevezték október 3-ai hatállyal.

Október 2-án bejelentették, hogy a budakeszi szakrendelő 71,3 millió forintot kap fejlesztésre az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében.

Egyedülálló közös szakmai napot szervezett az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet és a Nutricia 5-én.

Először rendezett konferenciát a Háziorvosok Online Szervezete (HAOSz), az 5-6-i szakmai eseményen többek között javasolták: a praxisközösségi pályázatot nyert háziorvosoknál kezdjék a törzskartonozás bevezetését.

Újabb vezető lépett hivatalába: 8-ától dr. Szentiványi Mátyás lett az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója, aki orvos végzettségű, jelentős gyógyszeripari tapasztalattal rendelkezik.

Szintén ezen a napon kiemelkedő évadot zárt a Richter Egészségváros: a program során több mint 150 ezer szűrést végeztek és a részt vevő 68 egészségügyi intézmény több mint 336 millió forint adományban részesült.

A META 9-i ülésén ismertették azt a szakmai javaslatcsomagot, amely a lábamputációk számának csökkentését szolgálja, népegészségügyi fókusszal.

9-én bejelentették: a kormány 180 millió forinttal támogatja a szentendrei járóbeteg-szakellátó fejlesztését.

10-én azt nyilatkozta Kásler Miklós, hogy az EMMI kidolgozta a magán- és az állami ellátás szétválasztását célzó első javaslatokat, illetve hogy rövid időn belül a kormány asztalára kerül az a javaslat, amelynek célja, hogy a betegeknek az ország egyetlen sürgősségi osztályán se kelljen órákat várakozniuk.

11-én Az újpesti szakrendelő is nyert felújítási forrást az EBP-ben; a beruházásokra 834 millió forintot költhet az önkormányzat.

Szintén ekkor zárult egy informatikai fejlesztés, kapacitásbővítés a mentőszolgálatnál. 

Erősödött a magán- és/kontra közellátás polémia: 12-én közleményt adott ki a kormány, amely szerint nem szűkítik az ingyenes ellátások körét, és nem többszintű, hanem egységes állami ellátási rendszerben gondolkodnak.  Mint írták, a kormány álláspontja 2010 óta teljesen világos: az egészségügy nem üzlet. „Mi ellenezzük a fizetős egészségügyi ellátás beemelését a közegészségügybe” – állt a közleményben.

Egyre gyakrabban került terítékre a konszolidáció kérdése is. Október közepén három, kórházi beszállítókat képviselő szakmai szervezet fordult kinnlevőségeik kifizetése érdekében Varga Mihály pénzügy- és Kásler Miklós emberi erőforrás miniszterhez levélben.

A XIII. kerület vezetése bejelentette: tovább bővítik a saját erőből beszerzett MR és CT berendezésekkel a képalkotó vizsgálatokat. A Centrum egyéves működésének köszönhetően tizedére csökkent a kerületben élők várakozási ideje.

Hosszú idő és hosszas előkészület után 15-én gyógyszer befogadások történtek: 29 gyógyszer, 36 indikációban vált hozzáférhetővé a betegek számára. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója üdvözölte a lépést, ugyanakkor a befogadások megnyugtató kezelését szorgalmazta.

Új vezetőt kapott az ágazat: 17-én hivatalosan is kinevezték egészségügyért felelős államtitkárnak Horváth Ildikó tüdőgyógyászt, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet orvosigazgatóját.

Kiderült: változik a kamarai törvény, ismét választhatók lesznek a tisztségviselők, így az elnökök is (a parlament decemberben el is fogadta a salátatörvény részeként, s decemberben az orvosi kamara elnöke, Éger István saját bevallása szerint még nem döntötte el, indul-e tisztségért).

Cáfolta az ajkai kórház főigazgatója, hogy leállt az intenzív osztály a munkatársak távozása miatt – ezzel szemben állította: két új munkatárs dolgozik teljes állásban, így az osztály létszáma teljes, a munka zavartalanul folyik, állt a közleményben.

Hátmilliárddal drágább lesz az Irgalmasrendi Kórház felújítása: a megbízást a kórház eredetileg nettó 11,6 milliárd forintra becsülte, a Grabarics Kft. végül nettó 17,7 milliárd forintot fog számlázni.

Nem mindennapi eset történt az ajkai kórházban: rátámadt az orvos az ápolóra – a videón is rögzített esetet az orvos elismerte, a kórházban belső vizsgálat indult, amelynek eredményét azóta nem tették közzé.

Egyre többet szerepelt az új államtitkár: 25-én Horváth Ildikó egy interjúban elmondta, hogy prioritást kíván adni az egészségfejlesztés, egészségnevelés, egészségmegőrzés, a prevenció területének. Tovább erősítené az alapellátást, és a szakellátásban integráltabb, jobban összeszervezett működést szorgalmaz. Kásler Miklós pedig arról nyilatkozott, hogy szükség lenne csoportpraxisok kialakítására az alapellátás megerősítése során.

25-én Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter nem kis meglepetésre bejelentette: Budapesten nem három, hanem négy (?) súlyponti (?) kórház lesz, ugyanis a Szent János Kórház is felzárkózik, a tervezésre 495 millió forintot biztosít a kormány. A minden jel szerint kommunikációs bakit később az IME konferenciáján Cserháti Péter, az EBP vezetője igyekezett óvatosan tisztázni azzal, hogy valóban súlyponti szerepet kap az intézmény, de ez nem azonos a centrumkórházakéval.

27-én Rétvári Bence államtitkár elmondta, az állami és a magán egészségügyi rendszer szétválasztása az egyik legkonfliktusosabb terület lesz a következő időszakban. A két ellátási típus keveredése sokszor egészségtelen helyzetekhez, például a közfinanszírozott szolgáltatások lassulásához vezet – emelte ki.

A hónap végén megtalálta a TASZ az Emmi a kórházi fertőzésekről szóló jelentését az ÁNTSZ honlapján, a dokumentum ugyanis mindenféle tájékoztatás nélkül került fel a hatóság honlapjára. A TASZ szerint a jelentés továbbra sem közérthető, a laikusok számára szinte semmi nem derül ki belőle. Az adatokat december elejére összesítették: értelmzésük szerint közel ötezren voltak azok, akik a multirezisztens baktériumok által terjesztett fertőzést elkapták.

 

November: egyéves lett az EESZT, a MOK nyilatkozatot adott ki
Száztíz milliárd forint „mozdult meg”, és hatvanhétre bővült az érintett intézmények száma az EBP-ben, fogalmazott Cserháti Péter, a program vezetője az IME 8-i konferenciáján, ahol az is kiderült: 25 ezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből (Balogh Zoltán, a MESZK elnökének előadásából).

Megjelent a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Jelentése, amely szerint az egészségpénztárak, és magánbiztosítók képesek lennének kikényszeríteni az állami ellátórendszer intézményeinek átláthatóvá válását.

A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházhoz tartozó pesterzsébeti szakrendelő 2,5 milliárd forintos fejlesztési forráshoz jutott az EBP keretében.

10-én hivatalosan is távoztak Nagy Anikó helyettes államtitkárai: Nagy Szilárd és Fábián Attila.  

Egy év alatt több százmillió betegdokumentum, ellátási esemény és e-recept került fel az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT).

Nagy károkat okoz a leépítés a Nemzeti Népegészségügyi Központban is: az 1200 alkalmazottat foglalkoztató intézményben háromszáz státusz szűnt meg.

Értelmetlennek és károsnak tartják a magán- és közfinanszírozott szektor radikális szétválasztását az egészségügyben a két terület vezetői, derült ki a Portfolio 13-i konferenciáján.

November 14-én jelentette be az orvosi kamara és a gyógyszerész kamara, hogy "Válasszon okosan!" címmel plakát és szórólap kampányt indít a betegek edukációjáért. Négy szintre osztották az ellátási lehetőségeket a panaszok súlyossága szerint, s rajzok, lényegre törő szövegek segítségével irányítják a betegeket, mikor kérjék a gyógyszerész, a háziorvos, a háziorvosi ügyelet segítségét, illetve mikor forduljanak a sürgősségi betegellátó osztályokhoz, mentőkhöz.

A magyar lakosság körében nagy bizalomnak örvend az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), az emberek 82 százaléka bízik a szervezetben – derült ki a Nézőpont Intézet november közepén közzétett reprezentatív közvélemény-kutatásából.

Az Orvostechnikai Szövetség tagvállalatai adósságrendezésre, termékeik áremelésére várnak – derült ki a 21-i (húszéves jubileumi) konferenciájukon, amikor még híre sem volt az idei konszolidációnak.

22-én megemelték az Egészségbiztosítási Alapot 37 milliárd forinttal: 6,5 milliárd az összevont szakellátásra, több mint 23,5 milliárd forint a gyógyszertámogatásra (gyártói befizetésekből), csaknem 6 milliárd forint egyéb gyógyászati segédeszköz jogcímre és mintegy 900 millió forint a kötszertámogatásra jutott.

Az ÁSZ bejelentette: elkezdte a kórházfenntartó ellenőrzését, de vizsgálódnak az Emmi-nél, az Országos Mentőszolgálatnál és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) is.

„A megígért bérfelzárkóztatási folyamat megtorpant. A következő év költségvetése erre forrást nem mutat. A támogatási programok dacára soha annyi betöltetlen háziorvosi – fogorvosi praxis nem volt korábban, mint jelenleg. Az alapellátó orvosok átlag életkora tovább nőtt. A személyi és tárgyi minimumfeltételek a legtöbb helyen nem teljesülnek és a jelen körülmények között nem is teljesíthetők. A szakorvosok, szakdolgozók létszáma elégtelen!" Többek között ezen tények felsorolása áll abban a nyilatkozatban, amelyet 24-én fogadott el a Magyar Orvosi Kamara Országos Küldöttgyűlése Budapesten.

November vége felé terjedt el a hír Facebookon: nem fogadnak el hálapénzt a Péterfy Kórház Országos Traumatológiai Intézet központi aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályán dolgozók – erre figyelmezteti a betegeket egy kifüggesztett dokumentum.

Gyorsan cserélődtek az országos tisztifőorvosok is: a humánminiszter november 21-én néhány hónap után felmentette (Szentes Tamás utódját) Kovács Attilát, majd a Nemzeti Népegészségügyi Központ új vezetőt kapott: Müller Cecília Fejér megyei tisztifőorvos került a posztra, helyettesei Szabó Enikő és Surján Orsolya lettek.

Még mindig a szervezés, előkészítés szakaszában állt az országos vastagbélszűrési program: Rétvári Bence szerint a programot 2019 második felében szeretnék mindenki számára hozzáférhetővé tenni.

Új gyógyszerkutatási központ épül a Semmelweis Egyetemen, részben a volt Schöpf-Merei Kórház területén, részben a vele szomszédos kar fejlesztésével, kormánydöntés értelmében.

November végén járta be a hír a médiát, hogy nővérek takarítanak a Budai Gyermekkórházban, mállik a vakolat a plafonról, darabok hiányoznak az álmennyezetből, vödrökben fogják fel a beázást.

Bejelentették: kilencmilliárdos fejlesztés kezdődik a pszichiátriai ellátórendszerben (bejelentés 27-én): 13 megyei kórház kap támogatást az akut pszichiátriai ellátás komfortfokozatának javítására, valamint kialakítják a magas kockázatot jelentő, agresszív pszichiátriai betegek számára az új fekvőbeteg-ellátási formaként a magas biztonsági fokozatú pszichiátriai egységet a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben. Jelenleg 600 pszichiáter praktizál az országban, legalább ezer szakemberre lenne szükség, ám a magyar pszichiáterek már Skandináviában gyógyítanak, írták a lapok.

A várva várt konszolidáció: 29-én jelentette be a humánminiszter 55 milliárd forintos adósságrendezést. Egyúttal béremelést is megígért: négy év alatt 72 százalékkal emelik az egészségügyi közalkalmazottak, védőnők bérét. Az alapellátással kapcsolatban Kásler Miklós elmondta, a diagnózisnak már a háziorvosnál meg kell születnie, ehhez az ellátás során használhatja a háziorvos a többi szakvizsgáját; tevékenységüket járási szinten fogják majd össze. Az alapellátás átalakításával szorosan összefügg a sürgősségi ellátás reformja: bevezetik a kötelező triázst, akit ennek megfelelően küldenek a végleges ellátási helyre, annak az érdemi ellátását tíz percen belül el kell kezdeni. Szintén bevezetik a sürgősségi ellátásban az alapellátási egységet, mert a sürgősségi osztályokat felkeresők közül sokan nem szorulnak sürgősségi ellátásra (a sürgősségi ellátás minimumfeltételeiről szóló rendelet december végén meg is jelent 2019. január elsejei hatályba lépéssel).

November végén jelentették be, hogy december 15-én átmenetileg (talán csak december végéig) bezárják szakorvos hiány miatt a Honvédkórház országos elismertségű koraszülöttcentrumát.

Magas egészségpolitikai prioritást kap az alsóvégtagi érbetegségek kezelése a nemzeti népegészségügyi szakmai programok részeként.

Egyre több, nyugdíj után is a közellátásban dolgozó orvos várt arra, hogy a Miniszterelnökség jóváhagyja a továbbfoglalkoztatási kérelmét - miért kell ezt a hosszú, bürokratikus és értelmetlen folyamatot fenntartani, amikor egyetlen tollvonással eltörölhetnék, tette fel a régi, sokszor ismételt kérdést Éger István a Medicalonline-on.

 

December: dübörgött a törvénygyár, megtörtént a konszolidáció
Jelentős bizonytalanság alakult ki a konszolidáció körül: az adósság okait vizsgálva fairnek mutatkozott a kormány, a felelőst keresve viszont nagyon egyoldalúnak. Az adósságokat a szeptember 30-án fennálló tartozásokra érvényesen rendezték meghatározott szisztémával, a fennmaradó 24,6 milliárdot ösztönző támogatásként kívánták szétosztani az intézmények között az ellátás minőségi és gazdálkodási szempontjai alapján. A szakminiszternek jövedelmi ösztönzőket kell kidolgoznia a kórházi menedzsment számára a gazdálkodás hatékonyságának és likviditási helyzetének figyelembe vételével. A kormányrendelet és a kormányhatározat a 13-i Magyar Közlönyben jelent meg.

Négymilliárdos eszközfejlesztés közbeszerzése zárult le 3-án az EBP újabb szakaszában: a fővárosban és Pest megyében 44 CT- és 30 MR-készülékkel végezhetők majd a vizsgálatok.

4-én átadták a győri kórház gyermeksürgősségi részlegét. A regionális központ az ellátási körzetéhez tartozó négy megyéből fogadja folyamatosan a gyermekeket. 

Rossz az egészségügyi szektor híre, mondta egy 5-i szakmai konferencián Horváth Ildikó, aki szerint fegyelmezettség is kell a rendszerben. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint viszont szűkül az állami ellátás, ami kedvező terepet ad a magánellátóknak.

Nem volt üdvrivalgás a Magyar Orvosi Kamarában a négy év alatt lezajló, 72 százalékos béremelés bejelentésekor, mint ahogyan egyeztetés sem volt erről a szakmai köztestülettel, mivel a márciusban megrekedt orvosi bértárgyalásoknak egyelőre nincs folytatása, a döntésről a sajtóból értesült – mondta el Éger István az egyik rádióban 6-án.

Három területet kell priorizálnia a kormányzatnak: az egészségi állapot javulása, az egészségügy finanszírozásának növelése és a betegterhek csökkentése, valamint az egészségügyi rendszer fejlesztése. Az egészség, a jólét a fenntartható fejlődés feltételeadott útmutatást a kormánynak Jakab Zsuzsanna, a WHO regionális igazgatója a Nézőpont Intézet 7-i szakmai konferenciáján. Nemzetközi szinten is példaként emlegetik a magyar EESZT-t. Jelenleg magánellátás területén vadkapitalista állapotok uralkodnak és a helyzet "szabályozásért kiált", vélekedtek az érintettek. Többen felhívták a figyelmet ismét, hogy rendkívül magas a magánköltések aránya: az OECD országok 8-14 százalékát messze meghaladva Magyarországon az egészségügyi ráfordítások 32 százalékát, körülbelül 900 milliárd forintot fizetnek az emberek saját zsebből, mutattak rá a konferencián.

Kitüntette a 2018-as év kiemelkedő egészségügyi szakdolgozóit a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) országos szervezete, és együttműködési megállapodást kötött az EMMI-vel.

Letették a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (PTE-ÁOK) új oktatási és kutatási épületének alapkövét (7-én), amely a Modern városok program keretében 10,7 milliárd forintos beruházással valósul meg.

A Honvédkórház 7-én cáfolta, hogy a radiológushiánynak köze lenne egy elhunyt nő halálához.

Ezer milliárd forintból rendbe lehetne tenni az egészségügyet, a kamara letette már a javaslatát… Válaszul csak jött egy nyilatkozat, hogy az orvosoknak majd 2020-ban emelik a bérét, esetleg, nyilatkozta a Népszavának Éger István.

10-én nyilatkozta a Magyar Időknek a humánminiszter, hogy az állami és magánegészségügy szétválasztásának tervezete előrehaladott állapotban van. Kásler Miklós arról is beszélt, hogy szükség van az egészségügyi intézmények felett ellenőrző pozíciót betöltő személyekre, akiket hívhatnak akár kancellárnak vagy pénzügyi biztosnak is, azonban nem olyan hatáskörrel fognak bírni, mint más ágazatok kancellárjai.

10-én jelent meg a Magyar Közlönyben: a sürgősségi betegellátás hosszú távú koncepcióját az emberi erőforrások miniszterének 2019. március 1-jéig kell kidolgoznia. Jövő évtől: csak abban az esetben jutnak majd hozzá a pénzükhöz a kórházak, ha részletes kimutatást készítenek minden egyes sürgősségi ellátásukról, a kötelezettségüket első ízben a 2019. márciusi teljesítményjelentésükkel egyidejűleg kell teljesíteniük.

11-én bejelentés: 8,5 milliárd forintos beruházással Kaposváron, Kecskeméten, Szombathelyen és Nyíregyházán új nővérszállókat építenek, további 12 helyszínen pedig 2020-ig felújítják a meglevő szállásokat. A 4 új nővérszálló építésével 368 új férőhelyet hoznak létre az országban, a felújítások során pedig további 1209 férőhelyet korszerűsítenek.

Harmadik alkalommal adta át ünnepélyes keretek között az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Nekem Szól! Egészségértés Díjakat. A fődíjat 2018-ban a Bethesda Gyermekkórház pályázatának ítélte a zsűri.

12-én az Országgyűlés elfogadta az egészségügyi törvények módosításait, benne a homeopátiás szerek forgalmazásának szigorítását. Jövő januártól 15 százalékkal emelkedik az ápolási díj, és bevezetik a gyermekek otthongondozási díját, döntött a parlament a szociális törvények módosításakor.

13-án bejelentették, hogy a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházban 14 milliárd forintos komplex fejlesztés kezdődik Modern városok program keretében, s a kórház új onkológiai központ is kap.

13-án megjelent a kormányhatározat az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő létrehozásáról, valamint arról, hogy a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja kivételével a Kútvölgyi Klinikai Tömb elkerül az Egyetemtől. Ezen túl az Egyetemnek meg kell kezdenie Pulmonológiai Klinikájának kiköltöztetését a Szent János Kórházból, s az épületet 2019. június 30-ig kiürítve át kell adnia a kórháznak. Ha a Pulmonológia elköltöztetése bármely okból nem valósul meg, akkor a Klinikának 2019. december 31-ig az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe kell költöznie.

Tizennyolc éve nyílt meg a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) Gyermekszív Központja, amely a gyermekkardiológiában és gyermekszív-sebészetben a legmagasabb szintű ellátást nyújtja az országban. A központban idén végezték el a 40. gyermekszív-átültetést.

14-én kihirdették az EBP centrumkórházakra kiírt tervpályázatának eredményét, a nyertesek: a ZDA-Zobok Építésziroda Kft. (dél-pesti), az M-Teampannon Építészmérnöki Kft. (dél-budai) és a Paulinyi-Reith and Partners Zrt. (észak-pesti).

Konszolidáció: 15-én a NEAK közzétette honlapján az intézmények adósságcsökkentését szolgáló, valamint az ellátások minőségi szempontjait, gazdálkodását ösztönző támogatások listáját. Az ellátóknál lázas számolás kezdődött. Az utalványozás december 15-ig megtörtént.

Új döntés született a létrehozandó Nemzeti Oltóanyaggyár ügyében: a kormány az innovációért és technológiáért felelős miniszterre bízta, hogy az emberi erőforrások miniszterével és a Debreceni Egyetem szervezetével együttműködve egy előkészítő szakmai tanulmányban vizsgálja meg a Nemzeti Oltóanyaggyár megvalósíthatóságát, s visszavonta az ezzel kapcsolatos korábbi határozatát (17-én).

Szinten 17-én jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint több lépcsőben emelik az egészségügyi szakdolgozók bérét, s az alapellátásban foglalkoztatott védőnőkre is kiterjesztik az úgynevezett "egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokat".

A minőségi betegellátás javítása, az egészségügyi szakdolgozók szakmai ismereteinek bővítése érdekében az ÁEEK 1,8 milliárd forintos fejlesztéssel több mint 800 egészségügyi szakdolgozót támogatott abban, hogy magasabb szintű szakképesítést szerezzen, derült ki a projekt 17-i záróeseményén. 19-én Kásler Miklós bejelentette: 480 millió forintnyi ösztöndíjban részesül 750 felsőfokú, ápolói, védőnői, illetve mentőtiszti alapképzésben részt vevő hallgató a kormány döntése alapján. A hallgatók a támogatást a 2018/2019-es tanév második, illetve a 2019/2020-as tanév első félévében vehetik igénybe pályázat alapján.

Sürgősségi ellátás: 19-én kihirdették azt a rendeletmódosítást, miszerint jövő év január elsejétől kötelező lesz a triázs és a sürgősségi osztályos diszpécser alkalmazása a sürgősségi betegellátó helyeken, és létre kell hozni az akut alapellátó egységeket.

21-én jelent meg az a kormányhatározat, amely szerint a kormány az SE külső klinikai tömb és az SE Tűzoltó utcai elméleti tömbje közelében három ingatlant is vásárol az egyetem részére. Emellett az SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika fejlesztéséhez a kormány megvásárolja a kórházzal szomszédos egyik társasházat, valamint korszerűsít a klinika tulajdonában álló másik épületet. A kormányhatározat szerint a kabinet támogatja a Pető András Kar fejlesztését is.

Szintén fontos kormányhatározat olvasható (21-én), amely az alapellátás jövőjét nagymértékben meghatározza, tartalmazza az egészségügyi alapellátás intézkedési tervének kidolgozását a 2019–2022-es évekre vonatkozóan, valamit az egészségügyi alapellátáshoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökkentésének vizsgálatát, az ügyeletek fejlesztését, a foglalkozás-egészségügyi rendszer megújítását.

Ismét éles nyilatkozatot tett betegellátó intézmények ellen 21-én Domokos László, az ÁSZ elnöke: ezúttal azt mondta a Magyar Időknek, hogy az intézmények többségében gyakorlatilag átláthatatlan a gazdálkodás, és hogy „ősbűn” az ellátók túlköltekezése - de mi is az ősbűn, avagy boldog karácsonyt, magyar kórházak!

A Magyar Szociális Fórum 21-én tette közzé adatait a fagyhalálról: október 15-ig, a hajléktalantörvény kihirdetéséig heten, azóta pedig 31-en szenvedtek halált kihűlés miatt.

Idén is volt kasszasöprés: megjelent a NEAK tájékoztatója a gyógyító-megelőző ellátások 2018. év végi maradványának felosztásáról.

A visszatekintés 3. része itt olvasható

Az összeállítás 2. része itt olvasható

Az összefoglaló 1. része itt olvasható 

Legolvasottabb cikkeink